Múzeum

Untitled Document

Nyitvatartás:

Alkalmanként

A múzeum Keszthelyen fog működni. A nyitásról később adunk tájékoztatást !

Telefon/Fax:

 

Mobil:

06-20-919 9807

E-mail:

gold.tibor@freemail.hu

Belépődíj:

Felnőtt: 1700 Ft,
Gyermek 15 év alatt: 400 Ft
Diák, 15 év felett: 900 Ft
Nyugdíjas: 900 Ft
10 fő felett 20% csoportos kedvezmény minden kategóriában!

Cím:

2696 Terény,
Kossuth u. 10.
Nógrád megye

Tépkép / Megközelíthetőség

Részletes útvonalterv megtekintéséhez kattints a kis térképre!

Figyelem, a fenti időponttól eltérően, egyéb okokból a múzeum zárva tarthat. Erről bővebb tájékoztatás a "Friss hírek" menüpontban olvasható!
Előzetes telefonegyeztetés alapján bármilyen időpontban megtekinthető az állandó kiállítás.

Telefonos bejelentkezés: 20/919 9807



Kedves Látogató Barátaink!

Habár a múzeum Keszthelyen várhatóan csak a nyáron fog megnyílni, de az Alapítvány folyamatosan él, működik, és az új helyszín előkészítésére a kiadásokat állja. Jelenleg a bemutatótér kialakítása folyik, villanyszerelés, festés, polcok kiépítése, berendezés. Ezért a korábbi években megszokott módon kérünk benneteket, hogy az Alapítvány számára felajánlható adó 1%-ot idén is küldjétek el a Múzeum működésére. Az adószám: 18639883-1-12. A segítséget előre is köszönjük!

A pontos helyszínről és a nyitás időpontjáról később adunk tájékoztatást. Fényképek a munkálatokról a Facebook-oldalunkon megtekinthetők.

A terényi múlt:

Orsósmagnó és analóg hangrögzítés történeti múzeum

Hogy hogyan is működik a varázslat? Vilivel többször beszélgettünk arról, hogy itt, a múzeumban működik VALAMI, egy megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan csoda, amely rabul ejti és elbűvöli az idelátogatót. Tapasztalt-e már múzeum olyat, hogy a látogatás alatt családos, felnőtt férfiak szeme sarkából kigördül egy könnycsepp? Hogy idegen, először látott hölgyek búcsúzáskor a tárlatvezető nyakába borulnak, hogy puszit adhassanak? Hogy világtalan, vagy gyengén látó emberek tapogatva keresik a bemutató kezét, hogy megszorongassák? Hogy tanárok félve mennek be a múzeumba, mert szerintük a gyerekek, akik rájuk vannak bízva, kezelhetetlenek, de ugyanezek a gyerekek az előadást és a zenéket kezes bárányként hallgatják végig? Hogy a látogató nyugdíjas hölgy azt mondja, hogy 67 évesen ment be, de 2 óra múlva 17 évesen jött ki a múzeumból?

A sort hosszasan folytathatnám, mert elég, ha az ember fellapozza a vendégkönyvet… A varázslatot én sem tudom megfogni, csak lépésről lépésre követni… Ahogyan egy lépcsőn megyünk egyre feljebb. Talán az első lépcsőfok, amikor a látogató kiszáll az autóból és először körbenéz, meglátja a Cserhát csodálatos dombjait, valamint a gyönyörű palóc házakat. Egy olyan békés világba csöppen bele, hogy a hétköznapok problémáit, az összes gondját bent hagyja az autóban. Ezzel a megnyugodott lélekkel sétál be a kertbe, a múzeum bejáratához.

A második lépcsőfok, amikor belép az ajtón. Itt egyszerre két érzékszerve esik rabul. Egyrészt a szeme be nem tudja fogadni a magnók sokaságának látványát, másrészt az orrát megcsapja egy jellegzetes illat: az ódon fa és az elektronika keverékének semmihez sem fogható élménye. Vili pedig még meg sem szólalt… A harmadik lépcsőfok, amikor Vilink szeretettel köszönti a vendégeket és bemutatja a múzeumot. A látogató itt már sejti, hogy innen egyhamar nem akar szabadulni. A veterán készülékek pedig egymás után kezdenek megszólalni, miközben Vilmos egyre-másra meséli a megható történeteket.

Amikor az érdekességek és ritkaságok megszólalnak, a zenei aláfestés végleg magával ragadja a gyanútlan látogatót, aki számára megszűnik az idő, a külvilág és minden, ami még esetleg nem maradt ott az autóban…

Az egész varázslat a Mamával kezdődött. Ő van a lenti képen, ő volt, aki Vilmost ösztönözte a kezdetek kezdetén: „ha ennyire szereted ezeket a régi masinákat, miért nem csinálsz múzeumot?” kérdezte. Ő az, aki ugyan nincs már köztünk, de mindig is velünk lesz. Valószínűleg ő az, akinek ezt a csodát köszönhetjük. És Vilmosnak, aki a varázslatot életben tartja és tovább működteti. Életem nagy élménye, hogy ha csak nagyon kis mértékben is, de részese lehetek ennek a kalandnak, amit úgy hívnak: a terényi Orsósmagnó Múzeum. Köszönöm. Gold Tibor szerk.

A múzeum kezdeményező létrehozója:
a Társam, a Kedvesem, a Feleségem-
Szűcs Ibolya
A múzeum Alapító legkedvesebb verse:
Ír köszöntő:
Nógrád Megyei Értéktár díja

Tóth Endre
Okozz örömöt

Okozz másoknak örömöt
mikor csak teheted.
Adj, dicsérj, segíts, hajolj le,
szárítsd a könnyeket.

Nem karddal s próféciával
lehet megváltanod
a többi embert. Oszd szét az
utolsó falatod.

Adj, amid van s adj amíg van
ne bánd, hogy nem marad,
s ha már minden javad elfogyott
oszd széjjel magadat.

Okozz örömöt, hadd legyen
boldogabb a másik,
kinek lényéből az öröm
rád visszasugárzik.

Mindig legyen út előtted,
Az arcod süsse a Nap,
A hátad mögül fújjon a szél,
Földjeid lágyan mossa az eső,
És amíg újra találkozunk,
Tenyerén hordozzon a Isten!


A lélek önvallomása:

Nagyon jó zenei és ritmusérzékkel áldott meg a Teremtő. Ennek jele és ennek tudható be, hogy már 6-7 éves korom óta mindig énekeltem, dúdolta, fütyültem. Később gitároztam, hanglemezen zenét gyűjtöttem. Nem igazán sikerült gitározni tudást összeszednem, de a zene szeretete egész eddigi életemet végigkísérte. Ha zenét hallgattam, mindig élt, dolgozott bennem a zene. A ritmusát doboltam lélekkel, kézzel, lábbal. A szólamot, ha lehetett terceltem. Előre tudtam a következő dallamrész hangjait. Akárhol voltam, gyalog, villamoson, buszon, vonaton, mindig dallam volt bennem. Dúdoltam belül lélekben, vagy ha lehetett akkor hallhatóan. Dallamokat alkottam, új dallamokat. Ez mindig elvitt a földi világból. Ilyenkor lebegtem a Tér-ben! Csoda jó érzés volt. Már tizenéves gyerekkoromban is. A zene nekem mindig a feledés, a pótlás, a bármit pótlás, az örömérzet lehetősége volt. Nem érdekelt ilyenkor hogy más hogyan érzékeli, értékeli, nekem a minden volt. A DALLAM volt a zene. Ahol nincs dallam, ott számomra nincs zene. Kezdetben ezt leginkább az operákban találtam meg. Meg a dallamos magyar népdalokban, az olasz dalokban. Nagyon sokat hallgattam és hallgatok zenét. Mindenfélét. A múzeum léte óta fejlődött ki igazán a ZENE iránti készségem. Megtanultam válogatni.

Megtanultam értékelni, közelebb jutottam egyre inkább a Zenéhez. A Bátyámmal 17 évesen a gramofon-lemezeket kezdtük gyűjteni. Először a Bánk bán-ból a „Hazám hazám”, majd Mascagni: Parasztbecsület, később Flotow: Márta, aztán  Beethoven, Vivaldi, Bach, Liszt, jóval később Bartók. Egyre inkább Beethoven lett a Zene elsőrangú megjelenítője. Imádom a ZENÉ-t. Elvarázsol, leköt, sok mindent pótol, egészséget, fiatalságot ad! Az egyik legnagyobb boldogság-érzetet a földi világban.

Büszke vagyok a magyarságomra és a Családomra. Hiszek a magyarság ARVISURA szerinti őstörténetében. Hiszek a csodálatos magyar nyelv és írás ősiségében. A magyarság nem párthoz, vagy vallási felekezethez való tartozás, hanem Lélek és Szív dolga. Ősidők óta létezik. Hiszek abban, hogy a magyarság a Teremtő Népe, a Szeretet, a Fény népe. Soha nem volt és soha nem lesz bosszúálló nép. Ezért lehet vele azt tenni, ami ma történik a magyarsággal. De hinni kell a Szeretet, a Fény, a Jóság erejében. Csak ez lehet minden földi ember végső célja!

Nagy Vilmos

Nem elsősorban a bűneitől kell megváltani az EMBER-t, hanem ráébreszteni arra, hogy mivégre születünk e földre?
A kérdés tehát: MI A DOLGUNK, FELADATUNK NEKÜNK, FÖLDI EMBEREKNEK?
A válasz: A SZERETET, A FÉNY, A JÓSÁG, A SEGÍTŐKÉSZSÉG GYAKORLÁSA A KÖRNYEZETÜNKBEN EGÉSZ ÉLETÜNK SORÁN.
Ez az IGAZ KRISZTUSI TAN, ezért érkezett KRISZTUS URUNK A TEREMTŐ KÜLDÖTTEKÉNT hozzánk. Ez a legfontosabb cél, amiért igazán érdemes élni, mert elsősorban ezért születtünk.

"Vannak nagyon fontos dolgok az életben. Ilyenek a Teremtővel való rendszeres kapcsolat, a jó tett, a szeretet mindennapi gyakorlása, a hűség, a becsület, az ősök, a szülők, a feljebbvalók tisztelete, a hazaszeretet, az adott szó megtartása- és vannak kevésbé fontosak vagy egyáltalán nem fontosak. Az emberek többsége ott rontja el életét, hogy nem érti meg és felcseréli a fontossági sorrendet, nem veszi észre az igazán fontos értékeket. A rossz gondolat, a gyűlölködés szétforgácsolja az embert, legyengiti, és megbetegiti. Ezért is még rossz szándékú ellenségeinkkel se tápláljunk rossz és ellenséges gondolatokat,mert ezzel elősegitjük szándékaik megvalósulását és magunknak teszünk a legnagyobb rosszat."
Cey-Bert Róbert Gyula: „Atilla a hun üzenet”

„Az igazi barátság nagyon ritka madár. Az emberek nagy többségének nincs igazi barátja, amit barátságnak neveznek nem más, mint számítás, érdek, szórakozás, üres időtöltés, és fecsegés. Az önzés lehetetlenné teszi a barátságot. Az igazi barátság jellemzői a lélek és a szellem közös rezdülése, közös lelki értékek, közös életeszmények, önzetlenség, az adott szó megtartása, bizalom, áldozatvállalás. Az igaz barátságban nem az „Én” az első, hanem a „Te”, a Barát. Az igazi barátság kölcsönösségre épül. A bölcs embernek mindig van egy igazi barátja: A TEREMTŐ, a Mindenség Ura. Az Ő barátsága a legjobb, amit az ember életében remélhet. Mindig számíthatsz rá, Ő soha nem fog cserbenhagyni. De ne feledd, Őt nem lehet becsapni. A legnagyobb ajándék, amit kaphatsz az élettől, a Teremtő Isten igaz barátsága. Csak rajtad múlik, Ő mindig fogadóképes feléd is!”
Cey-Bert Róbert Gyula: „Atilla a hun üzenet”

Az Orsósmagnó Múzeumot 2002. május 11-én nyitotta meg az Országos Műszaki Múzeum főigazgatónője, Dr. Vámos Éva. Megnyitóbeszédében, mint követendő példát emelte ki, hogy teljes mértékben családi kasszából létesült a múzeum. A múzeum fenntartási költségeinek legalább részbeni fedezésére 2003. április 11-én Alapítványt hoztunk létre.

Az Alapítvány számára felajánlható 1% adószáma: 18639883-1-12
Alapítványi beszámolók, közhasznúsági jelentések olvashatók ITT

Itt említjük meg, hogy a 2011-ben befolyt 1%-os összegből (441.835 Ft) vált lehetővé a Múzeum bővítése, egy új helység kialakításával.

Ezúton köszönöm meg mindazon kedves Látogatóimnak, Barátaimnak a segítőkészségét, akik eddig felajánlották az 1%-os lehetőséget a múzeumom támogatására. Önzetlen, tudatos, örömöt okozó cselekedetüket tiszta szívből megköszönöm.
A Teremtő áldása kísérje Önöket mindezért.
Az Önök részéről érkezett teljes összeg a múzeum működésének, fenntartásának biztosítására került felhasználásra, a téli tüzelőanyag, a javítások és a gépkocsimozgás fedezeteként.

 
Tisztelettel és köszönettel:
Nagy Vilmos
a múzeum működtetője
 

 

Az Alapítvány számlaszáma: OTP:11741017-20037549

Az Alapítvány alapítója: Nagy Vilmos, 2696 Terény, Kossuth u. 10.

Az Alapítvány Kuratóriuma:

Kuratóriumi Elnök: Nagy Nándor, Isaszeg
Tagok: Kovács József, Budapest
Nagy Vilmos, Terény

A múzeum megnyitása után óriási segítséget kapott az U.S.A- ból látogatóként érkezett Csoknyai György személyében. A tőle kapott közel 100 db különleges, ritka, nehezen hozzáférhető acélhuzalos - és orsós magnetofonnal vált a gyújtemény mára a VILÁG LEGNAGYOBB gyűjteményévé. Az Alapító tiszteletből Csoknyai Györgyöt társává fogadta.

 

AZ ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÓI

JELENTŐSEBB TECHNIKAI ESZKÖZÖKKEL VAGY ANYAGIAKKAL:

 

Benyes Krisztián és barátai Horváth Péter, Svédország Móró Gábor
Békássy Tamás Jámbor csaba Müller Ferenc
Cserba János Klagyivik János Nyírfás Ferenc, Németország
Dávid Vilmos Kmetty György Orencsák Mariann
Dénes Péter Komjáty Imre Ravasz Krisztina, Németország
Dr. Németh György Korom László Robert Atchison, USA (AMPEX)
Erki György Kupecz Sándor Ruppert László, Németország
Halász Ferenc Kutas László Szabó László
Halász Zoltán Lányi György és neje Szalai József
Hans-Jürgen Runge, Németország Lukavecz Ferenc Szele Barnabás
Heckenast Gábor Mátéffy Vali és Krisztina Szentiványi Kálmán
Hirczi József Máté Pál Székács János
  Molnár György Tari Viktor
2012. November  

Néhány gondolat jelen napjainkról, amelyet szeretnék mindenkivel megosztani, akit érdekel a Zene, a Lélek és a Teremtő kapcsolata.
Sokszor beszélnek arról az emberek, hogy bennünket, földi embereket a Teremtő (az Úristen) a saját képmására teremtett, formált. Ha saját képmására teremtett bennünket, akkor ez azt jelenti, hogy a Teremtő is ilyen. Lásd Krisztus Urunkat, ő is emberi formájú lény. Ez a megközelítés is azt mutatja, hogy nem igazán tudjuk elképzelni a lélekformájú megjelenést és létet. Jellegzetes földi emberi, fizikai szemléletű megközelítés.
Úgy érzem, ebben a megközelítésben több dolog nem helyénvaló.
Krisztus nem azért volt emberi formájú, mert a Teremtő „a saját képmására teremtett bennünket”! Azért kapott emberi megjelenést, mert a Teremtő földi teremtményei között kellett feladatot végrehajtania.
A Teremtő mindenben benne van. Növényekben, állatokban, emberekben egyaránt. Sőt, nem csak az élőlényekben. Ő emberi arculatú is, meg nem is. Ő MINDEN. BÁRMI. De egyúttal az ELKÉPZELHETETLEN. De földi szemmel, mint TEREMTŐ, mint lény, mint fizikai megjelenés, nem látható.
Ő más kategória, más dimenzió. Kifejezhetetlen, elmondhatatlan, megjeleníthetetlen. Igazán fogalmunk sincs arról, hogy mi a TEREMTŐ. De szellemiség, lélekvilág, nem fizikai forma.
Tehát ha arról beszélünk, hogy saját képmására teremtett bennünket, akkor sokkal inkább arról lehet szó, hogy az Ő lényegének megvalósítói kell legyünk, ami pedig a Szeretet, a Fény, a Jóság, a Segítőkészség embertársaink iránt mindig és minden körülmények között.
Ez az Ő képmása, a lélek megvalósulása, nincs köze a fizikai megjelenéshez. Ha bennünket a saját képmására teremtett, akkor ezt azért tette, hogy mi földi emberek erősítsük az Ő világát azzal, hogy megvalósítjuk a Földön a Szeretet, a Fény, a Jóság működését, ezzel növelve a Teremtői Erőt.
Az utóbbi időkben egyre többször ösztönzést érzek arra, hogy beszéljek a látogatóknak a ZENE-Lélek-Teremtő összefüggésről. A saját lelkem ébresztett rá engem arra, hogy a Zene a lélek megnyilvánulása és egyenes, közvetlen út és kapcsolat a Teremtőhöz.
A magyar embernek a zene mindig fontos volt. A zene, a dallam, az éneklés. A magyar ember mindig énekelt. Énekelt örömében, énekelt bánatában. Gyerekkoromban még folytonosan ebben a légkörben éltem. Nagyszüleim, szüleim, a rokonok, a barátok egyedül is, de ha összejöttek valamilyen alkalommal, mindig énekeltek. Nem kellett zeneszerszám, minden embernek megadta a Teremtő a lehetőséget a zenéhez, az énekléssel.
Az utóbbi 2 évtizedben meghalt a Zene! De legalábbis haldoklik. Elfelejtettünk énekelni, dúdolni, fütyülni! A gyermekeim már alig, szinte sosem énekelnek. Holott ez nem pénz-kérdése.
Az én gyerekkoromban a világháború után összehasonlíthatatlanul rosszabbak voltak az anyagi viszonyok, nagyobb volt a szegénység, mint most, mégis énekeltek az emberek.
Ha igaz a Zene-lélek-Teremtő egyenes kapcsolat, akkor a zene hiánya azt jelenti, hogy nincs Teremtő-kapcsolat. Ez pedig nagyon nagy baj!
A Teremtő-kapcsolat nem templombajárással jön létre. Ezt minden egyes ember csak saját maga képes létrehozni, a saját lelkén keresztül. A Teremtő-kapcsolat csak igaz, őszinte hittel, szeretettel jön létre. Nem kell ehhez templombajárni, nem kell ehhez semmiféle egylet, sem pap, sem biblia.
Az ősmagyarságnak soha nem volt bibliája, nem voltak templomok és mégis hatalmas Teremtő-hite volt, hitte az Úristen, az Egyisten, az Öregisten létét és hatalmas természet-kötődésben élt.
Úgy észlelődik, hogy napjainkban nagyon kiéleződött a Fény és a Sötétség harca.
Elkeserítő, hogy a sötétség erői, a Világot Uralni Akaró Csoport már arról beszél, hogy sokan vagyunk a földön, az ő céljaikhoz elég az emberiség 5-10%-a! A többi fölösleges. Világosan látszik, hogy az emberiség egy kis csoportja olyan fokú, nagyságrendű „teremtői hatalmat” próbál biztosítani maga számára és azt megvalósítani, amellyel lényegesen túllép a Teremtő által szánt emberi lehetőségeken. Nem valószínű, hogy ezt hagyja a Teremtő. Bizonyosan nem véletlen, hogy az anyagi lét az emberiség nagy többsége számára napról-napra romlik, egyre nehezednek a megélhetési lehetőségek. Nem véletlen.
Csak így ébresztheti rá a Teremtő az emberiséget, hogy eltér, jelentősen eltér a Teremtő szándékától. Rossz úton járunk. Egyre távolodunk az igazi, az őszinte lélekkel járó Teremtő-hittől. Gonosz, emberiség-ellenes pénzvilág alakult ki, ahol eltűnnek az emberiség szempontjából alapvetően fontos értékrendek.
Eltűnik a Család, a Nép, a Nemzet, a Becsület, a Tisztesség, a Jog, az Emberi Szabadság, az Adott szó becsülete, fogalma.
Helyébe lépett a befolyásolás, a hazugság, a becstelenség légköre, amelyben természetes, megszokott a büntetlen gyilkolás, a törvénytelenség, az emberek rendszeres félrevezetése és egyre nyilvánvalóbbá válik az a cél, hogy egy kis csoport uralkodni akar az emberiségen, a szolgálójává szándékszik tenni a végtelenségig lealázott minden más népet, nemzetet. Ma már egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy e cél érdekében született az Európai Unió megvalósítása is. A baj az, hogy az emberiség zöme vak és süket. Nem lát és nem hall.
Létezik, hogy megvalósul a Madách által látott „emberi gép-rabszolga” világ? Bízom abban, hogy ezt nem engedi a Teremtő.

Nagy Vilmos

http://www.prufung.hu